Magyar 7.o

Nyugat

Magyar 8.o.

Petőfi munkássága

Olvasd el a cikket itt!

Angol kutatók vizsgálták hogy melyek az ember számára a legkellemesebb és a legelviselhetetlenebb zajok.

Bővebben olvashattok róla itt.

Magyar idő szerint vasárnap 20 óra 7 perckor Felix Baumgartner bázisugró leugrott a sztratoszféra pereméről. Az ejtőernyős fél hatkor indult a világűr peremére, hogy végrehajtsa a történelmi rekordugrást. 20 óra 17 perckor az ejtőernyős sértetlenül földet ért. Ez a történelem legmagasabbról végrehajtott ugrása, a leggyorsabb szabadesése és a legmagasabbra elérő emberrel megtett ballonos repülés.

További részletek itt!

A KisTudósból NagyTudós lett...

Mostantól a foglalkozások betűjele: ETT
(Emelt TermészetTudományi oktatás).

Ez azt jelenti, hogy minden élesben megy, tehát például jegyeket fogtok kapni.
A többit az első foglalkozáson.

Eredményes tanévet kívánok!

Ebben a hónapban a témánk az alternatív energiaforrások.

Segítség a felkészüléshez:

Napenergia:

http://www.alternative

nergia.hu/wp-content/themes/alternativenergia/tudjmegtobbet.php?catid=5

http://hu.wikipedia.or

g/wiki/Napenergia

http://www.megujuloenergia.eu/index.php?site=napenergia

Szélenergia:

Linkek az ökolábnyom kiszámításához:

http://www.bestfootforward.com/resources/ecological-footprint/

 http://www.kothalo.hu/labnyom/

http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html

A vízlábnyom megmutatja, hogy az egyes nemzetek lakói mennyi édesvizet használnak fel, beleértve azt is, hogy az életszínvonaluk biztosításához indokolt termékek előállításához hány liter víz szükségeltetik.
Átlagosan egy ember 1,24 millió liter édesvizet fogyaszt évente, amivel egy olimpiai úszómedencét félig meg lehet tölteni.

További érdekességeket találhatsz a vízlábnyomról és arról, hogy mennyi vízre van szükség egy-egy termék előállításához ITT. Meg fogsz lepődni!

Íme a Föld vízlábnyomtérképe: 

Az előző bejegyzéshez tartozó animációt az alábbi linken nézhetitek meg: IVÓVÍZ

A kisebb kék golyó azt érzékelteti, hogy az összes vízkészletből mindössze ennyi lenne az édesvíz, amit ivásra és öntözésre használhatunk.
Hiába van a tengerekben rengeteg sós, a magas hegyek és a sarkvidékek jegében édesvíz, hiába újulnak meg a víz körforgása során a felszíni vizek a kontinenseken és törnek fel a mélyből gyógyhatásúak, az egészséges, tiszta édesvízkészlet vészesen fogy. Ennek oka, hogy a mértéktelen felhasználás során a víz szennyeződik, a légköri felmelegedés miatt a sarki jégbe fagyott édesvízkészlet pedig olvad.

Az is elgondolkodtató, hogyan használjuk fel a roppant értékes egészséges, tiszta édesvizet. Szinte mindenhez ivóvizet használunk, a felmosástól a WC-öblítésen keresztül a kocsimosásig. Magyarországon a nagyvárosokban élők napi 120-150 liter ivóvizet használnak el, és ebből az egyik legnagyobb tétel a vécéöblítés 15-25 literes vízigénye.

Takarékoskodási tippeket ITT TALÁLTOK.

Hihetetlen, de a Föld összes vízkészlete elférne egy 1384 km átmérőjű gömbben:

Első ízben kerülte meg a Földet egy napenergia-meghajtású hajó, a Turanor PlanetSolar, amely 19 hónap után péntek délután érkezett vissza kiindulási helyére, Monacóba ötfős svájci-német-francia legénységgel a fedélzetén.   

A kizárólag napenergiával működő katamarán 2010. szeptember 27-én indult el a Monte Carló-i kikötőből világkörüli útjára, amellyel a megújítható energiaforrásokra akarta felhívni a figyelmet kiagyalója és tulajdonosa, Raphael Domjan 40 éves svájci "ökokalandor".  
Az 585 napos út során a hajó bejárta a világtengereket és 60 ezer kilométert tett meg. A lehető legközelebb haladt az Egyenlítőhöz, emellett szükségszerűen mindig a legtöbb napfényt ígérő útirányt választotta. A napelemek 28 ezer fotovoltaikus cellája kifogástalanul működött mindvégig az úton.  
A 31 méter hosszú és 15 méter széles, 95 tonnás katamarán a világ legnagyobb napelemes hajója; fedélzetén 537 négyzetméternyi napkollektort helyeztek el, melyek napfényes időben óránként 500-600 kilowatt áramot képesek előállítani, egy "teli tank" 300 kilométernyi út megtételére elegendő. A hajó akár 18,5 kilométeres csúcssebességre is képes, de átlagosan csak 9 kilométeres sebességgel halad. 
A németországi Kiel egyik hajógyárában 12,5 millió euróért megépített PlanetSolar nagyjából egy vitorlás sebességével képes haladni 120 kilowattos motorjával, és negyven utast szállíthat. Monacóba visszaérkezve Domjan kijelentette: reméli, hogy sikeres világkörüli útja nyomán a tudósok és a mérnökök egyre jobb megoldásokkal állnak elő a környezet megmentése céljából. 
Útja során a katamarán már korábban felállított két világrekordot: a leggyorsabb napelemes hajóként szelte át az Atlanti-óceánt és már 15 tengeri mérfölddel a leghosszabb távolságot tette meg a napenergiával működő tengeri járgányok közül. 
Forrás: http://hvg.hu

Végre eljött az idő: ma éjjel megnézhetitek a szuperholdat. Az idei év legfényesebb és legnagyobb holdtöltéjére számíthattok. Az időjárás kedvező. A Hold 19:32-kor kelt, és vasárnap 04:32-kor nyugszik.
A Hold ma éjszaka mindössze 356.995 kilométerre lesz a Földtől, miközben az az átlagos távolsága 384.402 kilométer. A Hold mérete 14%-kal lesz nagyobb az átlagosnál, és 30%-kal látszik fényesebbnek.
Úgy tűnik, az időjárás ma éjjel kegyes lesz hozzánk, éjszaka alig lesz felhő az égen, így semmi sem akadályozza a zavartalan megfigyelést.
Sok szerencsét a megfigyeléshez!
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Az idei év legfényesebb és legnagyobb holdtöltéje lesz szombaton.
A szuperholdnak is nevezett jelenség akkor következik be, amikor égi kísérőnk perigeumba, azaz pályáján legközelebb kerül bolygónkhoz. A Hold mindössze 356 995 kilométerre halad el a Föld mellett, holott az átlagos távolság 384 402 kilométer. A legutóbbi szuperhold 2011 márciusában volt - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Ráadásul nemcsak a legkisebb távolság esik egybe a holdtöltével, hanem az idén ez a legrövidebb perigeum. Mivel a Hold pályája nem tökéletes kör alakú, a perigeum távolságában 3 százalékos ingadozás figyelhető meg. Ennek köszönhetően a Hold fényessége a szokásosnál 16 százalékkal lesz nagyobb. November 28-án viszont, amikor a holdtölte az apogeummal esik egybe, vagyis égi kísérőnk pályáján a lehető legnagyobb távolságra kerül a Földtől, a Holdat szokatlanul kicsinek és homályosnak látjuk majd.
A tudósok szerint a szuperhold ellenére sem kell tartani rendkívüli eseményektől. A Hold és a Föld közötti távolság kis változásai nem elegendők ahhoz, hogy földrengést, vagy extrém árapályjelenséget váltsanak ki.
Forrás: http://hvg.hu/Tudomany/20120503_holdtolte 

Egy érdekes cikk a Diákblogról:

Katt ide.

Átrepült pénteken New York belvárosa fölött a végleges helyére, egy múzeumba tartó Enterprise űrrepülőgép, amely sohasem járt a világűrben.

Ezen a linken elolvashatod a cikket, és videót is láthatsz.

  Kikeltek a világ legritkább rovarfajának számító, Lord Howe-szigeti botsáskák a fővárosi intézményben.Első alkalommal keltek ki Lord Howe-szigeti szigeti botsáskák a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A világ legritkább, kritikusan veszélyeztetett rovarfaja, amely a rovarok világában még ritkábbnak számít, mint az óriáspanda az emlősök között, Budapesten kívül sehol a világon nem fordul elő állatkertben, kivéve Ausztráliában, ahová a faj természetes elterjedési területe is tartozik - olvasható az intézmény közleményében.
A többi pete kikelése az elkövetkező hetekben, több lépcsőben várható. A frissen kikelt növendékekből, amelyek most még csak 2 cm-esek, nyár végére lesznek igazán látványos méretű állatok. Így az év második felében a közönség is láthatja majd a világ legritkább rovarjait.
A Lord Howe-szigeti botsáskát (Dryococelus australis) angol nevének (Lord Howe Island Stick Insect) rövidítése nyomán sokan egyszerűen csak LHISI néven emlegetik. A névadó Lord Howe-sziget a Tasmán-tenger vizéből emelkedik ki, 600 kilométerre keletre az ausztrál partoktól. Területe alig 15 négyzetkilométer, kisebb tehát, mint Budapest XIV. kerülete. 1788-ban fedezték fel, az első állandó telepesek pedig 1834-ben vették birtokba. A szigeten élő emberek viszonylag hamar megismerték a helyi állatvilágot, így az őshonos Lord Howe-szigeti botsáskákat is. Igaz, a helyben lakó, főleg bálnavadászatból élő emberek ezeket az akár 15 centiméteresre is megnövő, látványos kitinpáncélt viselő állatokat egyszerűen csak tree lobsternek, azaz fán lakó homárnak nevezték, noha a rákokhoz – botsáskaként – természetesen nincs sok köze ennek az állatfajnak. A természettudósok 1885-ben azonosították és katalogizálták a fajt.
Forrás: hirado.hu

A legmagasabb matematikai elismerésben, Abel-díjban részesült Szemerédi Endre matematikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének és az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemnek a tudósa. 

A magyar matematikus május 22-én Oslóban, Norvégia uralkodójától, V. Harald királytól veheti át az elismerést. Az Abel-díj, amely kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó nemzetközi elismerés

Abel-díjban részesült Szemerédi Endre matematikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének, valamint az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemnek a tudósa, akit idén március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal tüntettek ki.

Az Abel-díjat kiemelkedő matematikusoknak osztják ki évente a a Nobel-díj mintájára, Szemerédi Endre már a második magyar díjazott tíz év alatt.

Részlet a vele készített interjúból:

Hogyan néz ki egy matematikai kutatás, miként születik meg egy-egy eredmény?

– A matematikus először gondolkodik, én eközben például sétálgatni szok­tam. Majd megszületik az alapgondolat, vagy legalábbis megérzem, hogy jó az az irány, amin éppen elindultam. Ha ez megvan, akkor ennek megfelelően akár hetekig is számolgatok. Olyan ez a folyamat, mint a művészeknél megfogalmazott isteni szikra.

Mi a szép a matematikában?

– A kreativitás és a határtalanság. Itt nincsenek korlátok, bármilyen problémán gondolkodhatok. De mi a szép egy zeneműben, egy katedrálisban vagy egy költemény­ben!? Talán mondjuk az, ahogy felépülnek és végül összeállnak. Mi, matematikusok is így épít­ke­zünk, ebben nem sokban különbözünk a művészektől.

A foglalkozásaink témája ebben a hónapban anyagok, alkotóelemek, részecskék. Ahhoz, hogy a részecskék szerkezetét megértsük, megismertük az elektromos kölcsönhatást.

A következő foglalkozáson megépítjük az első kondenzátor, a leydeni palack  egyszerű változatát.

A készítésről ITT nézhetitek meg a videót.